ZALASZENTGYÖRGY – TESTVÉRTELEPÜLÉSI PARK

Zalaszentgyörgy

Fehér Anita (Csemete Kertműhely) beszámolója

Feladat és helyszín bemutatása

Zalaszentgyörgy település kevés, ám annál lelkesebb lakossal és civil szervezettel rendelkező település Zalaegerszegtől nyugatra. A település polgármestere keresett meg minket azzal a szándékkal, hogy a község keleti kapujában – korábban MÁV rakodóterületként – jelenleg parkolóként funkcionáló területen alakítsunk ki egy fenntarthatósági, Green City elvekre épülő közparkot, mely részben helyi erőből, települési összefogásból, részben pedig pályázatokból épülhet meg. A tervezési feladat kiterjedt a terület jelenlegi problémáinak orvoslására (adottságok, környezeti tényezők), a komplex települési igények kiszolgálására (szociális és kulturális vonatkozások) és az aktuális pályázatok előírásainak megfeleltetésére (finanszírozási lehetőségek, anyaghasználat).

A terület a települési szövet szélén helyezkedik el, a Bagod-Zalalövő országút és a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal között, a vasútvonalat kísérő kerékpárút mentén, így a közlekedési lehetőségeket tekintve kiemelt fontossággal bír, hiszen a településre érkezők az első benyomásokat a parkon keresztül szerzik.

A terület környezeti adottságait a Zala folyó tájalakító munkájának köszönheti, közvetlen települési környezetét pedig emberi kéz formálta: a terület korábban MÁV rakodó területként funkcionált, így jelenlegi növénytakarója mindössze lágyszárú gyomtársulásokból áll; talaja pedig tömörödött, kaviccsal, zúzalékkal erősen szennyezett. A tervezési terület a Zala menti alacsonyan fekvő árterületek és a völgyoldalon magasabban fekvő település között helyezkedik el, az első, legalacsonyabb teraszon. A növénytakaró hiányának és a tömörödött talajnak köszönhetően a csapadékvíz gyakorlatilag egésze lefolyik a területről.

A területen a vízkörforgás helyreállítása kiemelt jelentőséggel bírt, ezzel összefüggésben a természetes talajállapot helyreállítása szintén prioritást élvezett. További célok, és egyben ezen két cél elérésnek eszközei is: a növényzet fejlesztése, komplex fás társulás létrehozása, biomassza és biodiverzitás értékek növelése.

A humán-szociális igények a kisméretű alapterülethez mérten igen komplexek: a terület a település kapuja, a testvér-települések megjelenésének helyszíne (elnevezése is ennek köszönhető), Zala híres szülötteinek emléket állító Zalai Panteon befogadó helyszíne, kerékpáros és vasúti megállóhely, a helyi lakosok összefogásának eredménye, valamint közösségi és rekreációs terület és a környezettudatos nevelés eszköze. A park összetett szimbólumrendszerének a fenntarthatósági műszaki megoldásokba kellett integrálódnia!

A helyi lakosok és civil szervezetek részt vettek a tervezés folyamatában, és mind az építésben, mind a fenntartásban aktív szerepet fognak vállalni. A park fenntartási igényét minimálisra kell optimalizálni, hogy helyi erőből elvégezhető legyen.

1. ábra: Green City stratégia

 

Fenntarthatósági szempontok és azok érvényesülése a parkban

A vízkörforgás helyreállításának eszköze a fenntartható városi vízkörforgás management rendszer (Sustainable Urban Drainage System), melynek elemei a vízáteresztő burkolatok alkalmazása, a terepalakítás (talajdepressziók, terepplasztika), és a növényalkalmazás (vízfelvevő és párologtató felületek növelése). A terepalakítás a park egész területét átfogó landart terepplasztika, amely egyrészt vízvisszatartó töltés, amely az alapokból kikerülő föld újrahasznosításával készül, másrészt a parkban alkalmazott szimbólumrendszer építőanyaga. A természetes vízkörforgás alappillére, hogy a területre hulló csapadékvizet a keletkezési helyén a talajba juttassuk – jelen esetben ez azt jelenti, hogy meggátoljuk a víz távozását azáltal, hogy a tervezési terület teljes hosszában mikrodomb-terepplasztika jelenik meg a folyásirányra nagyrészt merőlegesen. (A terepalakítás a park egész területét átfogó landart terepplasztika, amely egyrészt vízvisszatartó töltés, amely az alapokból kikerülő föld újrahasznosításával készül, másrészt a parkban alkalmazott szimbólumrendszer építőanyaga.  A terepplasztika a park teljes területén látható és megközelíthető, azaz a kulturális érték mellett szemléletformáló eszköz is.)

A természetes talajállapot a talajfelszín fellazításával és természetes talajjavítással érhető el. A talajfelszín fellazítását javasoljuk gépi/mechanikai úton elvégezni, komposzt, ill. humusz beforgatásával, baktériumos oltással. Zöldtrágya növény vetésével és ismételt beforgatásával tovább optimalizálható a talaj minősége. A kivitelezés során a munkagépek által igénybe vett és ledegradált talajfelszínt a lehetőségekhez mérten minimálisra kell csökkenteni, valamint a talajt a felvonulási területen zajló tevékenységek nem szennyezhetik. A talaj védelme érdekében a felvonulási utak a lehetőségekhez mérten a majdani burkolattal ellátott felületek.

A Zalai dombvidék flórajárása, a Felső-Zala-völgy kistáj potenciális erdőterület, a vegetációtípusok a völgyoldalon bükkösök és gyertyános-tölgyesek, a folyó mentén égerligetek, a magasabb térszíneken keményfaligetek. A park területét a tervezés során az emberi beavatkozás nélkül kialakulandó természetes ökoszisztémákat vettük alapul és terveztük be, továbbá vizsgáltuk a terület környezetében található ökoszisztémákat, és az azokba való bekapcsolódás lehetőségét, valamint figyelembe vettük a speciális talajszerkezetből adódó körülményeket, és az e körülményekhez hasonló termőhelyi adottságokkal rendelkező természetes társulásokat. A tervezési terület a települési zöldfelületi rendszer értékes eleme: a Zala völgyével a konkrét közvetlen fizikai kapcsolat létesítse a vasúti töltés miatt nem lehetséges, viszont ökológiai szempontból a terület átjárhatóságot, átmenetet biztosíthat észak-déli irányban a mélyebben fekvő Zala-völgy és a teraszokon található belterület között, így referencia társulásként a tölgy-kőris-szil ligeterdőt határoztuk meg. Általános erdőalji honos cserjéink, melyek - bár nem részei a referenciatársulásnak - a tervezési területen szintén alkalmazhatóak. Továbbá a stabil, fenntartható alapot adó társulásalkotók kiegészítésére a területen egyéb honos, ill. exóta növényeket alkalmaztunk, elsősorban a nagyobb díszítő értéket igénylő kiemelt parkrészeken. Polgármester úr jelezte, hogy a településen elérhető növényeket felhasználhatjuk a tervezés során. Egyrészt ezzel költséghatékonyabb lesz a kivitelezés, másrészt a település klimatikus viszonyaihoz jól alkalmazkodó, már kipróbált növényeket tudtunk a parkban elhelyezni. A park egy kiemelt területén, majdani rendezvények helyszíneként szolgáló „rendezvénytéren” extenzív gyepet terveztünk. Az extenzív rét referencia alapjaként a mezofil erdőövek irtása és kaszálása nyomán kialakult rétek, valamint az árterek feltöltődési zónáiban lévő eredeti réttársulások használhatóak.

A biomassza sűrűségi index (BSI) az eredeti 1,63 értékről a tervezett telepítéseknek köszönhetően eléri az 5,17 értéket. A kb. 2033 m2 gyomos gyepterület és 461 m2 kopár zúzalék felület helyett 1417 m2 aljnövényzettel rendelkező fatelepítést, 97 m2 cserjetelepítést, 303 m2 évelő és extenzív rét telepítését terveztük be. Tömeges ültetésben kisméretű fákat terveztünk (91 db), ahol viszont azonnali árnyékoló hatásra van szükség, ott koros fákat írtunk elő (5 db). A parkban elhelyezett parkoló állások árnyékolása a benapozottság alapján növényzettel történik. A tervezett burkolatok 100 %-a vízáteresztő alapra készülnek. A területen jelenleg ledepózott zúzalék a tervezett burkolatok alapjaként felhasználandó. Az utak vízáteresztő alépítményei a település közeléből (80 km sugarú körön belülről) származnak. A település felajánlásából kerül a parkba talajjavító anyag, a tervezett növényzet egy része, a lakosok felajánlásából bontott tégla használható fel. A burkolatok a Leier által kiírt „Megújulnak köztereink” pályázaton elnyert beton térkő elemekből készülnek.

A tervezett park kulturális vonatkozásai, erőteljes szimbolizmusa természetes tájépítészeti „anyagok” tolmácsolásában jelenik meg. Zalaszentgyörgy település nevét a Zala folyóról, és templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. Szent György egyike a leghíresebb katonai szenteknek, leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, mely küzdelem a park területén természetes anyagok (fa, föld) tudatosan integrált használata alapján válik kézzelfoghatóvá. A park egész területét átszövi a sárkánykígyó terepplasztika. Szent György a legenda szerint a sárkány felett aratott győzelmet, de a sárkány jelképrendszere sok helyütt elválaszthatatlanul összefonódik a kígyóéval. A teremtés a sárkány/kígyó elpusztításával ment végbe, és különböző mitológiák visszatérő motívuma a hős és a sárkány küzdelme. A park területét átszövő sárkánykígyót a fejére ültetetett 7 db tölgyfa (Szent György-tölgy) „győzi le”. A tölgyfa a nagyság, az erő, és fájának keménysége révén a halhatatlanság szimbóluma. A hetes szám a mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban előforduló numerikus szimbólum. A szimbólumrendszerben a sárkány egyrészt értelmezhető a gonosz, a sötétség, az ördög megjelenésekét, melyen az erős szilárd hit felülkerekedik. Másrészt értelmezhető az emberi lélek szintjén: a belső tudás megszerzése, a káoszon való felülemelkedés és megtisztulás, a fény és sötétség küzdelme. (Egymástól függetlenül több kultúrkörben is fellelhető a 7es szám ebben a minőségében, de nem kell messzire mennünk, elég akár a magyar népmesékre gondolnunk pl. életfa 7 ága, hetedhét ország, hétfejű sárkány, stb.) Önmagunk legyőzése 7 lépcsőfokon keresztül valósulhat meg, melynek megtétele után megnyílik az út Istenhez, magasabb tudatállapothoz.[1]

A parkban alkalmazott növény-szimbolika másik aspektusa a konkrét települések növény általi megjelenítése. A parkban a testvér-településekről származó növények ültetésére külön ágyás lett kijelölve, Zalaszentgyörgy települést pedig a község címerében is megjelenő cserfa jelképezi.

A tervezési területen közlekedési eredetű zaj- és légszennyezés tapasztalható, melynek forrása a Kossuth Lajos utca (7411. számú összekötő út), ezért az utca mentén részben többszintű, zajvédelmi és levegőtisztító, valamint esztétikai funkciókat ellátó növénykiültetést terveztünk. A zajvédelmi és levegőtisztító zöld fal szakaszokból áll, az egyes szakaszok között zavartalan átlátással.

A tervezett növényfajok levegő tisztításában való hatékonyságára kiragadott példák:

o             hatékony

oo           nagyon hatékony

ooo         leghatékonyabb

 

faj/fajta

PM10

NO + NO2

O3

illékony szerv. vegy.

LOMBHULLATÓ FÁK

 

 

 

 

Acer pseudoplatanus ’Rotterdam’

o

ooo

ooo

 

Carpinus betulus

oo

ooo

ooo

o

Fraxinus angustifolia

o

ooo

ooo

 

Fraxinus excelsior

o

ooo

ooo

 

Malus sylvestris

oo

ooo

ooo

 

Padus avium

oo

ooo

ooo

 

Quercus robur

o

ooo

ooo

ooo

Ulmus minor

oo

ooo

ooo

o

ÖRÖKZÖLDEK

 

 

 

 

Taxus baccata

ooo

o

o

o

CSERJÉK

 

 

 

 

Ligustrum

oo

ooo

ooo

 

Mahonia

oo

oo

oo

ooo

Potentilla fruticosa

oo

oo

oo

o

Rosa

oo

oo

oo

o

Spiraea

o

oo

oo

o

 

Légszennyezés koncentráció csökkentésének hatékonysága tervezett növényfajok alapján[2]

 

A tervezett növényzet alacsony gondozási igénnyel bír (ökoadekvát társulás, kisméretű gyepfelület). A lokális, naturális anyagoknak és helyi munkaerőnek köszönhetően a park építésének energiaszükséglete alacsony.

2. ábra: Tervezett állapot alaprajza

Összefoglalva a park a település kapuja, a testvér-települések növényeinek bemutató helyszíne, otthont ad a Zalai Panteonnak, vasúti és kerékpáros megállóhely, valamint közösségi és rekreációs terület és a környezettudatos nevelés eszköze. A parkban alkalmazott kertépítészeti eszközök integráltan jelennek meg, (pl.: települési növényzet – biológiailag aktív felület növelése, terepplasztika – vízvisszatartó elem, stb.) így a parkot összetett komplex műszaki elemek és egyben antropogén szimbólumok alkotják.



[1] Pál József, Újvéri Edit: Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából

[2] forrás: Dr. Ir. J. A. Himestra, Ir. E. Schoenmaker – van der Bijl, Drs. A. E. G. Tonneijck – Trees – Relief for the city