Multifunkcionális rendezvény és szabadidőpark terveinek akkreditálása

A tervezéssel Nemesvámos Község Önkormányzata bízta meg a Csemete Kertműhelyt a T - Terv Építész Kft. –n keresztül. Az önkormányzat új, fenntartható településközpont létrehozását tűzte ki célul. A tervek szerint három helyszínen megvalósuló turisztikai fejlesztés első ütemeként valósulhat meg az első magyarországi Green City, azaz "zöld város" elvek szerint tervezett park, mely a helyi lakosok igényeinek kiszolgálása mellett a községbe látogató turisták szórakoztatására is hivatott.

A tervezéssel érintett közel 2,5 hektáros terület Nemesvámos délkeleti szélén helyezkedik el, nem messze Balácapusztától. A területen található a Római kút, ahonnan a Séd egyik ága ered, és csörgedezik végig a leendő park területén. A terület jelenleg lovas rendezvényeknek, falunapoknak, vásároknak és egyéb falusi eseményeknek a helyszíne, illetve baseball pálya helyezkedik el a terület északi részén és homokos röplabdapálya a leendő park közepén.

Környezeti fenntarthatósági szempontok és azok érvényesülése a parkban

A multifunkcionális rendezvény- és szabadidőpark a Green City mozgalom első hazai helyszíneként kerül megvalósításra várhatóan pályázati pénzekből. A tervezés során egy füves társulásokkal fedett "kopár", 2,5 hektáros szabad területet kellett átalakítaniuk a tervezőknek egy összetett, komplex igényeket kielégítő, a természet ingyenes szolgáltatásait nyújtó, a lakók és turisták különböző csoportjai számára egyaránt élményeket nyújtó parkká.

A park tervezése során a tervezők a "zöld város" tervezési folyamatot követték végig: interdiszciplináris csapat felállítását követően alapos elemzésnek vetették alá a helyszínt, feltérképezték a humán-társadalmi, valamint gazdasági igényeket. Az igények feltérképezésével egyidejűleg megtörtént a helyi lakosság bevonása is a tervezési folyamatba: a tervezők megkeresték a helyi civil szervezeteket, majd azon szervezetekkel, akik érdeklődésüket fejezték ki, személyes találkozó során ismertették a park tervezési koncepcióját, és meghallgatták a lakók elképzeléseit. A tervet előrehaladott állapotában lakossági fórumon ismertették, ahol a helyieknek szintén alkalmuk nyílt elmondani javaslataikat, igényeiket, s a tervezők beépítették ezeket a tervbe.

A terv készítését stratégiaalkotás előzte meg, a terv formálása során a fenntarthatóság szociális- környezeti-gazdasági aspektusait egyaránt maximálisan figyelembe vették.  Az elkészült tervek teljes körűen megfelelnek a Green City Mozgalom által képviselt szellemiségnek.

Az építészeti engedélyezési terv kertépítészeti munkarésze az elérhető 472 pontból 351 pontot ért el, így megfelelt a Green City Fenntarthatósági Akkreditációs Pontrendszerben ^©.Ennek megfelelően a nemesvámosi multifunkcionális rendezvény és szabadidőpark terve Green City Akkreditált terv, s mint ilyen, Green City minősítő oklevélre és akkreditációs pecsétre jogosult.

A minősítési szempontok kibontása és a fenntarthatósági célok tervi megjelenése alább olvasható.

Cél: helyreállítani a terület vízkörforgását a célból, hogy a víz a természetes hidrológiai ciklusnak megfelelően mozoghasson a területen, s a városlakók élvezhessék ennek minden előnyét (záportározás, levegőtisztítás, egészséges talaj, stb.).

Megvalósulás:

A tervezők a természetes hidrológiai ciklus helyreállítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében majdnem minden lehetséges építészeti és tájépítészeti eszközzel éltek. 

Az épületek és építmények a lehetőségekhez mérten zöldtetővel és zöldhomlokzattal ellátottak, melyeknek fontos szerepe van a csapadékvíz visszatartásában: a teljes tetőfelület 78 %-a élő zöld növényzettel fedett, a zöld homlokzatok pedig az összes homlokzat 40%-át teszik ki. A vízkörforgás fenntartása és élénkítése céljából vízáteresztő burkolatokat terveztek a park területére: meglévő és megtartandó burkolatok 94%-a vízáteresztő.

A park északkeleti, közúttal közvetlenül határos széle mentén fakadó, a terület természetes vízelvezető árkaként funkcionáló Séd forrás és medre részét képzi a fenntartható városi vízkörforgás management (Suds) rendszernek. Fő eleme egy 2-2,5 m széles enyhe hajlásszögű, meanderező, növényzettel kiegészített árok, melynek az alján geotextillel lehatárolt drénkavics réteg található. A vízfolyás esztétikai értékkel is rendelkezik, jól látható, megközelíthető. A Suds rendszert a tervezők egyéb elemekkel gazdagították, hogy fokozzák teljesítőképességét és növeljék esztétikai értékeit: a Séd forrásánál ún. római kút kerül kialakításra, valamint kisebb szikkasztókat terveztek az épületek körül, s a nagy vízszintes felületeken enyhe talajdepressziók létrehozását tervezik.

Egyéb vízvisszatartást segítő technikákat és elemeket is említ a műleírás, úgy mint a kopár talajfelszínek minimalizálása, ültetendő koros fák lombkoronájának vízmegtartó képessége. A terület mesterséges öntözővíz igénye minimális, telepített öntözőrendszer kiépítése csupán a futballpályán szükséges.

Talajmanagement

Cél: olyan szintre fejleszteni a talajminőséget, mely szinten a talaj fenntarthatóan ellátja a növényzetet és az állatvilágot, ezáltal lehetővé téve az ökociklusok helyes működését.

Megvalósulás:

Az egészséges talaj megteremtéséért elsősorban a kivitelezés során, gyakorlatban lehet tenni, a tervezők eszköze – néhány valós tervezési elemen felül- elsősorban konkrét és szigorú előírások megfogalmazása volt a műleírásban a kiviteli tervekre és a kivitelezésre vonatkozóan. A gondos humuszkezelést célzó előírások kitérnek a kitermelt feltalaj helyben tartására, a kitermelt humusz külön deponálására, szükség esetén szerves trágyával történő talajjavításra, a halott növényi anyagok helyben komposztálására.

A terepalakítás tervezésekor a tervezők törekedtek a földtömeg-egyensúly megteremtésére, azaz hogy a kivitelezés során ne kelljen földet elszállítani a területről, illetve föld behozatalára se legyen szükség. Az építkezések során kitermelt al- és feltalaj helyben hasznosított: mikrodombok épülnek belőle, amelyek természetes lelátóként és zajvédelmi töltésként is funkcionálnak.

Az egyéb talajélénkítést célzó technikák és elemek között említendő, hogy az épületek szimbiotikus partnerként jelennek meg, a zöldtetők ültetőközege talajként kezelhető a különféle természetes biológiai folyamatok és körforgások szempontjából.

Növényi rendszer fejlesztése

Cél: fejleszteni a terület növényi rendszerét azért, hogy a település és lakói élvezhessék annak ingyenes szolgáltatásait (párolgás, levegő hűtése, CO2 megkötés, oxigéntermelés, árnyékolás, stb.).

Megvalósulás:

A tervezők a növényi rendszerek fejlesztésének tekintetében széles körű javaslatcsomaggal éltek. A tervezést részletes, a cserjeszintre is kiterjedő növényfelvételezés előzte meg. A koncepció központjában a természetes társulások állnak: a tervezők a park területét a tervezés során az azonos ökológiai adottságok alapján egységekre osztották, és az egyes területrészeken emberi beavatkozás nélkül kialakulandó természetes ökoszisztémák növényállománya alkotta a további tervezési alapot. Vizsgálták továbbá a terület környezetében található ökoszisztémákba való bekapcsolódás lehetőségét. A park területére tervezett növényállomány többszintes, elsősorban honos fajokból áll, s használja a szukcessziót, mint fenntarthatósági eszközt.  A reprezentatív, kiemelt részeken (elsősorban az épületek és építmények körül) keveredik a természetes ökoszisztéma és a díszesebb kertészeti változatok ültetése.  A parkban a település lakói számára ültetési felületet jelölnek ki, ahol gyermekáldás vagy házasságkötés alkalmával fát ültethetnek a helyiek, ezzel egyben lehetőséget adnak a társadalmi elköteleződésre, a fenntarthatósági folyamatok társadalmasítására.

A növényzet pozitív hatással van az épületenergetikára is, a tervezett állapot szerint az összes épített felület 62%-át fedi zöld növényzet. A zöldtetők és zöldfalak a park területén belül a biomassza mennyiségét növelik, és a hőmérséklet temperálásával a hűtési-fűtési szükségletek csökkenését eredményezik, csakúgy, mint az épületek közvetlen környezetében a benapozási – és szélviszonyoknak megfelelően telepített növényzet.

A tervezők a levegőminőség általános javítását is célul tűzték ki a megfelelően kiválasztott és telepített növényzet segítségével. A közlekedésből adódó szállópor mellett figyelmet fordítottak a parkoló autók üzemanyagából párolgó szerves részecskék csökkentésére, ezért nagy hangsúly került a parkolók árnyékolására. Az árnyékos felületek meghatározásának módjánál figyelembe vették a napsugárzás legmeredekebb beesési szögét és a fák lombkoronájának nagyságát, ún. árnyékolási tervekkel támasztották alá a műleírást.

A tervezők figyelmet fordítottak a Települési Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célokhoz való illeszkedésre, s javaslatokkal éltek a levegőminőség javítása, a pollenterhelés csökkentése, az egészséges életmód és életkörülmények kialakítása, s a környezettudatos magatartásformák kialakítása terén.

Fenntartható anyaghasználat

Cél: olyan módon használni az anyagokat, hogy azok ne csupán funkcionális és esztétikai igényeket elégítsenek ki, de pozitív hatással legyenek környezetükre egész életciklusuk alatt.

Megvalósulás:

A tervezők a meglévő anyagok megtartására és újrahasználatára törekedtek, lehetőleg a használati értékük csökkenése nélkül. A területen található anyagok részletes listáját a vizsgálati munkarész tartalmazza, minden egyes anyag dimenzióival, mennyiségével és javaslattal az újrahasználatra/újrahasznosításra. A fenntartható anyaghasználatra irányuló törekvések sikerességét jelzi, hogy a terv szerint az építés során a meglévő anyagok elszállítására nincsen szükség, a nem élő anyagok 100 %-ban a területen újrahasznosíthatóak.

A tervezett új anyagok (kerti építmények, bútorok és burkolatok) meghatározása során előnyben részesítették a természetes anyagokat, továbbá építőanyagként alkalmazták a növényeket, a többször felhasználható és újrahasznosítható megoldásokra helyezték a hangsúlyt.  

Az anyaghasználat szociális vonatkozásait erősíti, hogy az önkormányzattal történő egyeztetések során az alpolgármester úr felajánlotta a park részére a birtokában lévő régi vámkövet, melyet a tervezők beépítettek a koncepcióba, ezzel is hangsúlyozva a helyi identitás, a helyhez kötődés szükségességét.

Humán és szociális hatások figyelembe vétele

Cél: olyan területeket létrehozni, melyek a természet erejével az emberi jólétet szolgálják.

Megvalósulás:

A park a köz számára nyitott, az itt lakók és a turisták korlátlanul igénybe vehetik és használhatják. A lakók és parkhasználók fizikai egészségének megőrzését a park több szinten szolgálja. Egyrészt funkcionális kialakításával: a park területén helyet kap focipálya, kosárlabdapálya, strandröplabda pálya, és egyéb aktív testmozgásra alkalmas területek, melyek testmozgási lehetőséget biztosítanak az idősebbek és fiatalok számára egészséges környezetben.

Másrészt a lakók fizikai egészségének növelése növényi rendszerek segítségével a települési klíma és levegőminőség javításával történik. (Az erre vonatkozó tervi elemek a növényi rendszerek fejezetben már ismertetésre kerültek.) Szintén a fizikai egészségmegőrzést segíti elő a zajvédelem, melyet a tervezők teljes egészében növényzettel és terepalakítással terveztek megoldani: a park teljes kerületén 806 fm zajcsökkentést célzó többszintű növénytelepítést és mikrodombokat terveztek.

A parkhasználók mentális egészségének megőrzéséhez is hozzájárul a park: a lakók és a turisták rekreációs igényeit kielégíti, minden korosztály megtalálja a maga számára legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőségeket. Egyrészt egyéni feltöltődésre, kikapcsolódásra ad lehetőség, másrészt a park új helyszíne a társasági tevékenységeknek, társadalmi interakcióknak. A tervezők hangsúlyosan kezelték a társasági tevékenységek kérdését: a közösségi élet felpezsdítését szolgáló parkrészletek sokaságát tervezték. Az említett parkrészletek funkcionálisan összetettek, a legifjabb korosztály és az idősebbek igényeire is reagálnak (pl. bmx pályát terveztek a fiatalabb korosztálynak, sakkasztalokat az idősebbeknek stb.).

A társadalmi bevonás a lakók igényeinek felmérésén túl több szinten is megjelenik: a tervezők a műleírásban javasolják az egyes parkrészletek, építmények elnevezésére pályázat kiírását a használók és a park közötti kapcsolat még szorosabbá tétele érdekében.

Energiafogyasztás csökkentése

Cél: alacsony energiaigényű területek létrehozása

Megvalósulás:

A park direkt és beágyazott energiaigényének csökkentése érdekében a tervezők növényi és művi technikák alkalmazásával egyaránt élnek. A növényi rendszerek fejlesztésében leírtak szerint a megfelelő növényi telepítésnek köszönhetően a területen található épületek hűtéséi és fűtési energiaigénye alacsonyabb. A többszintű, szélvédő fásítás, a zöldtetők és –homlokzatok a park területén belüli épületek klímájának módosítását végzik, a park egésze pedig a település számára jelent hűtő szigetet, csökkentve a környező házak energiafelhasználását, a hideg téli szelek mérséklésével pedig a fűtési energia mértéke redukálható.

A tervezési területet direkt energiaigényének kielégítésére megújuló energiaforrások állnak rendelkezésre. A központi épület héjazata fotovoltaikus cserép, továbbá napkollektoroknak is helyet ad, melyek az épület igényeit hivatottak fedezni. A park világítását szintén megújuló energiaforrású berendezések végzik.