Green City akkreditációt kapott a Zala megyei kistelepülés parkja

Zalaszentgyörgy

Újabb települési közparkkal gyarapodott a Green City akkreditált projektek sora: a megépült zalaszentgyörgyi Testvértelepülési park kivitelezése megfelelt a Green City Fenntarthatósági Minősítő Rendszer© követelményeinek. 

A zalaszentgyörgyi Testvértelepülési park tervezéséről már korábban beszámoltunk.

Projekt neve

Testvértelepülési park

Megvalósulás helye

Zalaszentgyörgy

Akkreditáció típusa

Megvalósult kivitelezés akkreditációja

Tervezés/megvalósulás éve

2012-2014/2015-2016

Megrendelő/beruházó

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata

Tervező

Csemete-kertműhely (Astrantia Kft.)

Tervező csapat

Fenntarthatósági szakértő

Somorjai-Tamássy Zsolt

 

Tájépítész

Fehér Anita

Kivitelező

NASTE Bau Kft.

Akkreditáció státusza

Green City Akkreditált - jól megfelelt

 

A megvalósult projekt/terv rövid bemutatása és a Green City akkreditáció indoklása:

A tervezés háttere

A tervezéssel Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata bízta meg a Csemete Kertműhelyt (Astrantia Kft-t). Célja az volt, hogy reprezentatív fogadótér jöjjön létre a település keleti “kapujánál”, mely közösségi szabadtéri események helyszínéül és a település identitásának kifejezéséül (kapcsolat a múlttal és a testvértelepülésekkel) is szolgál.

A tervezési terület

A tervezési terület a település keleti szélén helyezkedik el, a vasútvonalat kísérő kerékpárút, valamint a Kossuth Lajos utca között, nagysága 2494 m2. A Zalaegerszeg irányából a településre ér-kező először a park területével találkozik, és így szerzi meg első benyomásait a településről. A kivitelezéssel érintett terület a Kossuth Lajos utca, a kerékpárút és a vasútállomás által határolt területen belül helyezkedik el. Keleti, kiszélesedő oldalán közvetlenül határos a Kossuth Lajos utcával és a kerékpárúttal; nyugati, keskenyebbik fele nyélszerűen húzódik a kerékpárút mellett a vasútállomásig. Az északi oldalán található egy szennyvízátemelő, a keleti oldalon egy apró, művelés alatt álló földrészlet és a Kígyós-patak. A tervezési területen korábban MÁV rakodó-parkoló telep működött. Jellemző rá a 0,5-1,0 m vastagságban tömörödött, zúzalékos talaj, amelyen az ipari használat megszűntével pionír lágyszárú növényzet telepedett meg.

Koncepció

A Testvértelepülési parkot Zalaszentgyörgy Önkormányzata jellemzően önerőből, társadalmi összefogásban, pályázatok és támogatások eredményeként valósította meg. Már a kezdetekkor a Green City alapelvek szerint folyt a tervezés, melynek célja volt, hogy az eredetileg kopár, igény­telen lágyszárú növényzettel borított területet a település gyökereiből táplálkozó, annak értékeit megjelenítő szimbolikával ruházza fel, biológiai aktivitását növelve az ökológiai ciklusok javításával, és a terület funkcionális és esztétikai szerepét megújítva hangsúlyos települési közpark keletkezzen. A terület a vasútállomás, a kerékpárút és a település közötti összekötő elem, így a megállás, pihenés, gépkocsi parkolás funkcióit is ki kell elégítse. A park meghatározó téralakítója a szimbo­likus multifunkciós terep­plasztika, mely a Szent György által legyőzött sárkánykígyót formálja meg.

Az első tervezési koncepció még nagyobb területtel számolt, ám a szennyvízátemelő környezetében lévő telket az Önkormányzatnak nem sikerült megvennie, ezért a rendelkezésre álló lehetőségekhez kellett igazítani az alaprajzot. A kivitelezés a továbbiakban is a lehetőségekhez alkalmazkodott, amikor a tervezett burkolatokat egy sikeres Leier pályázat segítségével építették meg, továbbá a helyi faiskolában megtalálható növények kerültek alkalmazásra. Mindez a helyi lakosság aktív rész­vételével történt. Ez a “Zöld Város” alapelvek és a fenntarthatóság szociális-környezeti-gazdasági aspektusainak figyelembe vételét jelenti, amely megfelel a Green City Mozgalom által képviselt szellemiségnek.

Általános jellemzés

A körültekintő tervezés eredményeként a park megépült részein érvényesülnek a tervezési stratégiában foglaltak. A kis költségigénnyel megvalósított integrált tájépítészeti beavatkozások javítják a terület ökológiai ciklusait, így a csapadék hasznosulását, a talaj szerkezetét és a tápanyagkörforgást, és növelik a biomasszát. Az anyaghasználatnál figyelembe vették a helyi beszerzési forrásokat és a meglévő anyagokat újból felhasználták. A kivitelezési, fenntartási munkákba bevonva a helyi közösség erősödik és felelősséget vállal a parkért. A kézi munkának köszönhetően a park fenntartására fordítandó elektromos energia minimálisra csökken.

A Testvértelepülési park kertépítészeti kivitelezése az elérhető 446 pontból 292 pontot (65%) ért el, így megfelelt a Green City Fenntarthatósági Minősítő Rendszer© követelményeinek. Ennek megfelelően a zalaszentgyörgyi Testvértelepülési park Green City Akkreditált kivitelezés, s mint ilyen, Green City minősítő oklevélre és akkreditációs pecsétre jogosult.

A parkról készült fotók itt érhetők el.

A következőkben a pontrendszer témái szerint foglaljuk össze a terv tartalmát és az akkreditáció indoklását.

Összesen

292/446

65%

1.       Vízkörforgás management

39/52

 

A természetes hidrológiai ciklus helyreállítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében a lehe­tőségekhez mérten történtek a területen beavatkozások.

Bár a burkolt felületek nagysága az eredeti állapothoz képest nőtt, vízáteresztő rétegrenddel alakították ki őket, amely lehetővé teszi a csapadékvíz talajba szivárgását. A terepalakításnak (sárkánykígyó domb) és az ültetett növényzetnek (fák és cserjefelületek) köszönhetően a csapa­dékvíz helyben tartása és hasznosulása jelentősen javult. A területen öntözőrendszer nem készült, mivel a terület adottságainak megfelelő (ökológiailag adekvát) növényalkalmazás nem teszi szükségessé, így nem kell az értékes ivóvizet öntözésre használni. A beültetett felüle­tek alatt a talajfelszínt szerves mulcs (fűnyesedék és levágott növényi részek) védi a kiszáradástól.

Mindez a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárás miatt fon­tos, hiszen a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz helyben tartásával csökkenthetők a levonuló víz által okozott károk. A terület teljes hosszán végigkanyargó sárkánykígyót formáló terep­plasz­tika segíti a vízvisszatartást és gátolja a csapadékvíz elfolyását. Az ültetett növényzet levélfelületével szintén csapadékvizet tart vissza, ugyanakkor a gyökérzetével a talajból felszívott vizet elpárologtatja, amely a terület mikroklímájára fejt ki jótékony hatást és a nyári szárazságok alkalmával is érzékelhető. A mulcsozás a talaj kiszáradását gátolja, amely az ökológiailag adekvát növényalkalmazással együttesen lehetővé teszi az (öntözésre használandó) ivóvízzel való takarékos­kodást.

 

Ajánlás:

A kertépítészeti terv megvalósításának következő ütemében javasoljuk a terület további, terv szerinti beültetését fákkal, cserjékkel és évelőkkel, mely a csapadékvíz hasznosulását (visszatartás, párolog­tatás) az aktív levélfelület növekedésének köszönhetően még hatékonyabbá fogja tenni.

 

2.       Talajmanagement

47/57

 

A kivitelezés folyamán a terület 0,5-1,0 m vastagon zúzalékos, erősen tömörödött talajának szerkezeti javítása és tápanyag­tartalmának növelése volt a cél.

A tereprendezés kulcs eleme a már említett, a Szent György által legyőzött sárkánykígyót megjelenítő kanyargó domb, amely a szimbolikus tartalmon túl a téralakításban és a vízvisszatartásban játszik szerepet. A terepalakítás során a földtömeg egyensúlyra való törekvés révén minden alépítménytükörből kitermelt föld beépítésre került, így felesleges szállítás nem növelte a kivitelezési költségeket és a szállításból adódó környezet­szennyezéssel sem kellett számolni. Töltőföld behozatal sem történt. A felhasznált illetve beültetett talajt fellazí­tották és átrostálták. A hasznosítható humuszosodó feltalajt helyi forrásból származó komposzttal javí­tották. A talajélet élénkítése érdekében a levágott növényi részeket, fűnyesedéket helyben tartják, a nö­vényfelületek alatt elterítik, hogy hozzájáruljon a humuszképződéshez.

Mesterséges talajjavítót, műtrágyát nem használnak a területen.

 

Ajánlás:

A kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés folytatásakor javasoljuk a növényültető gödrök, favermek körültekintő előkészítését, mely jóval az ültetés tervezett időpontja előtt (pl. 1 évvel előbb) is történhet a munkák racionalizálása, az erőfor­rások hatékony beosztása érdekében.

Javasoljuk továbbá a talaj tápanyag utánpótlásának biztosítására a fenntartás során évente egyszer helyi forrásból származó komposzt (vagy más szerves trágya) terítését az ültetett növényfelületek alatt.

 

3.       Növényi rendszerek

57/95

 

A növényi rendszerek szempontjából a cél a kiindulási állapot lágyszárú növényzetének ökoló­giailag adekvát, fajokban gazdag, szintezett növényállománnyá való fejlesztése volt.

A kivitelezés megvalósult fázisában a tervezett növényállomány telepítése még nem teljes, mind­azonáltal már ez is jelentős biomassza növekedést eredményezett a kiindulási állapothoz képest. A növénytelepítés a park lelke. A növényzet jóvoltából a park jelentős pozitív hatással van a környezetére: csökkenti a hősziget hatást, hasznosítja a lehulló csapa­dékvizet, sza­bályozza a hő­mérséklet szélsőségeit, szűri a káros gázokat és a port. Emellett a terület pihenő funkció­jának betöltéséhez nélkülözhetetlen tényező, hiszen tartózkodásra alkalmassá teszi azt mind az erre járó kerékpárosok, mind a vonatra várakozók számára, lehetőséget biztosítva a játékra és a közösségi életre is.

Az ültetett fás szárú növényzet fajai, fajtái a terület ökológiai adottságainak megfelelően, illetve a helyi faiskolában fellelhető növényanyaghoz igazodva lettek kiválasztva. A növénytele­pítésnek köszönhetően 61 db lomb- és tűlevelű fával, 869 db cserjével és 181 db évelővel gazdagodott terület növényállománya. A rendezvénytéren telepített extenzív rét betölti a közösségi események alkalmával rá háruló szerepet.

A telepítésnél törekedtek a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátással és hulladékkal járó megoldások alkal­mazására, a növényi hulladékok helyszíni felhasználására.

 

Az akkreditáció kiadásának feltételei:

-            a parkolóba tervezett fák hiánytalan telepítése.

-            a telepített, de kiszáradt fák cseréje.

-            Hedera helix telepítése talajtakarásra.

-            vadvirágos rét vagy biodiverz gyep telepítése a cserjével be nem ültetett, kopár területeken.

Határidő: 2016. november 30.

 

Ajánlás:

A kertépítészeti terv megvalósításának következő fázisában javasoljuk:

-            a gépjármű forgalommal terhelt utak felőli térhatárok növényzettel való megerősítését, védelmét.

-            a biodiverzitás növelésére madáretető, rovarhotel elhelyezését.

-            száraz időszakban a frissen telepített növények öntözését (optimálisan a környező épületek tetőiről összegyűjtött csapadékvízzel).

 

4.       Anyaghasználat

59/92

 

Már a park tervezésekor fontos szempont volt, hogy minél racionálisabb legyen az anyaghasználat: a helyszínen fellelhető anyagok megtartásával és beépítésével a lehető legkevesebbre szorítani az anyagmozgatást és az azzal járó károsanyag kibocsátást.

A területen található zúzottkő újrahasználható anyagként a burkolati alépítménybe beépítésre került. Az alapozásokkor kikerült talajt a sárkánykígyó terepplasztika építéséhez használták fel, melyről a vízkörfogás- és a talajmanagement ismertetésekor már szó esett. A telepítéskor, fenntar­táskor keletkező halott növényi részeket helyben tartják, aprítva elterítik a cserjefelü­letek alatt.

A térburkolatok kialakítása lehetővé teszi a későbbiekben a szétbontásukat vagy javításukat, újrahasznosításukat.

Az építményeket (burkolatokat és támfalakat) és a növényzetet alacsony gondozási igényre kivitelezték. A telepített növényfajok ökológiai igényei megfelelnek a terület adottságainak, így nem kell a növényvédő szerek és műtrágyák rendszeres használatával számolni.

A megvalósítás szűkös pénzügyi keretei miatt a tervezett berendezési tárgyak közül csak egy pad és egy hulladékgyűjtő lett elhelyezve a parkban.

Az anyaghasználat szociális vonatkozásait erősíti, hogy évelőket és hagymás növényeket la­kossági felajánlásból is ültettek a parkban.

 

Ajánlás:

A következő kivitelezési fázisokban elhelyezendő bútorokat (padok, kerékpáros pihenő, szelektív hulla­dékgyűjtő) javasoljuk 100% kezeletlen vagy nem vegyileg kezelt erdészeti faanyagból készíteni. Költ­séghatékonyan, minimális energia befektetésével, egyszerű anyaghasználattal a célnak megfelelő ülőbútor és kerékpártámasz kivitelezhetőek, közösségi munka keretében is.

 

5.       Humán és társadalmi tényezők

66/125

 

A terület alakításának fontos célja volt, hogy közösségi események helyszínévé váljon, és a tele­pülés lakói számára szimbolikus tartalommal is bíró, kulturális értékeket közvetítő csomópont legyen, mely alkalmas a megpihenésre, várakozásra.

A park a köz számára nyitott, az itt lakók és a turisták korlátlanul igénybe vehetik és használ­hatják. A használat lehetősége és minősége függ az ott-tartózkodást kiszolgáló szabadtéri bú­torok meglététől is. A jelenleg itt található pad és hulladékgyűjtő egyelőre igen korlátozottan teszi lehetővé a parkhasználatot (várakozás a vonatra, megpihenés), hiányzik még több pad és a kerék­páros pihenő berendezése is.

A park növényzete segítségével a települési klíma és a levegőminőség javul, ez hozzájárul a lakók, parkhasználók fizikai egészségének megőrzéséhez.

A társadalmi bevonás a lakók igényeinek felmérésén túl a kivitelezésben és a park fenntar­tásában való aktív szerepvállalásban is megnyilvánul, mind civil szervezetek, mind pedig magán­személyek részéről. Ez hosszú távon erősíti a közösségi összetartozást és az új parkhoz való kötő­dést is.

A park úgy lett kialakítva, hogy lehetőség legyen a természeti elemek körforgásának, az év­szakok változásainak nyomon követésére, így a park használóinak (elsősorban a gyerekeknek) a környezeti szemléletformálására.

 

Ajánlás:

A parkhasználat lehetőségének növelésére (azonnali árnyékoló hatás) a hosszabb tartózkodásra szánt területeken koros fák ültetését javasoljuk a kertépítészeti terv szerint. Ezeken a parkrészeken a használók kényelmére egyszerű, olcsó bútorok (padok, biciklitámasz) kihelyezését is javasoljuk. (Lásd: Anyaghasználat)

 

6.       Energia

25/25

 

A parkot úgy tervezték és kivitelezték, hogy a lehető legkevesebb legyen a direkt energiaigénye (működésükhöz elektromos energiát igénylő berendezéseket nem építettek).

A fenntartást a Parkápolási terv alapján teljes egészében kézi munkával, vegyszermentesen (műtrágya, herbicid és peszticid használata nélkül) végzi a helyi közösség: a lakók és a civil szervezetek.

 

Ajánlás:

A kertépítészeti terv megvalósításának folytatásakor javasoljuk, hogy évente a rendelkezésre álló forrás mértékének megfelelően ütemterv készüljön a soron következő telepítések, építési munkák és az azok kivitelezéséért felelős személyek, szervezetek megjelölésével. Célszerű az előregondolkodásba bevonni a helyi civil szervezeteket is.

 

 

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata több évi munkával sikeresen útjára indította azt a hosszú távú projektet, amelynek a kivitelezése most Green City minősítést nyert. A közösségi összefogás inspiráló példája az, ahogy a Testvértelepülési park a kis község lakóinak és vezetésének a fenntart­hatóság iránti komoly elköteleződését hirdetve, évről évre gyarapszik és fejlődik.

Gratulálunk a sikeres akkreditációhoz!

Budapest, 2016-10-24